Az Együtthaladó program fő célja a magyar közoktatásban tanuló migráns gyermekek magyar nyelvi készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy integráltan oktathatóvá, az iskolai tananyagban osztálytársaikkal „együtthaladó”-vá váljanak.
A program rövid távú célja csökkenteni az iskolai alulteljesítést és a lemorzsolódás esélyét, hosszú távon elősegíteni a középfokú oktatásba való bejutás lehetőségét. A program célja továbbá a migráns gyermekeket tanító pedagógusok szakmai munkájának segítése.
Közvetlen célcsoportunk a Magyarországon tartózkodó, magyarul eltérő fokon beszélő, írni-olvasni tudó, migráns tanulók és az őket tanító pedagógusok. Közvetett célcsoportjaink a migráns gyermekek hozzátartozói, valamint azok az iskolán kívüli migráns kortárs csoportok, amelyekkel a gyermekek aktív kapcsolatban állnak, s közvetett módon fejlesztik azok magyarnyelv-tudását.
Az európai jogszabályokkal összhangban és a magyar jogszabályoknak megfelelően a migráns gyermekek a magyar közoktatási intézményekben integráltan tanulnak. A program az integráció azon problémájára reagál, miszerint a gyermekek az életkoruknak megfelelő közoktatási egységbe, osztályokba kerülnek, tekintet nélkül a magyar nyelvi ismereteikre. Így az általános iskola felső tagozatán a gyermekeknek egyszerre kell leküzdeniük nyelvi hátrányukat és szaktantárgyi ismereteik hiányát, amihez nem áll rendelkezésre sem a gyermekek, sem az őket tanító pedagógusok számára segédanyag.
Az Együtthaladó program projektjeiben ezért tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyagok kidolgozását vállaltuk a következő kulcsfogalmak mentén:
Tartalomalapú
A tartalomalapú nyelvoktatás olyan kétfókuszú oktatási forma, melyben a tanuló számára idegen nyelv a szaktantárgyi tartalom közvetítője. A tanítási-tanulási folyamatban egyszerre történik tehát a nyelv és a szaktárgyi tartalom elsajátítása. A segédanyagok tartalmi alapját a Nemzeti Alaptanterv és az arra épülő kerettantervek jelentik, ugyanakkor a segédkönyvek szemlélete nyelvközpontú, mivel a feladatok elsődleges célja a magyar nyelvi kompetencia fejlesztése.
Magyarnyelv-oktatási
A projekt megvalósítása előtt készített interjúk szerint a bevándorló gyermekek iskolai integrációját két fő cél jellemzi a mai magyar közoktatásban: a nyelvi és a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek hiányának pótlása. Az általunk készített oktatási segédanyagok elsődleges célja a migráns gyermekek magyar nyelvi fejlődésének hatékony elősegítése.
Segédanyagok
A „segédanyag” megnevezés arra utal, hogy a projektben elkészített a közoktatásban engedélyezett bármely tankönyvcsalád mellett alkalmazhatók. A kidolgozott segédanyagok fokozzák a pedagógusi munka hatékonyságát, mivel az iskolaév során feldolgozott tananyaghoz tematikusan kapcsolódnak, ugyanakkor nyelvi és fogalmi szinten a migráns gyermekek igényeihez és tudásszintjéhez illeszkednek. A segédanyagokat elsődlegesen tanórai használatra terveztük, sikerrel alkalmazták a próbaoktatásban részt vevő pedagógusok differenciált tanításban, fejlesztő órán és magyar mint idegen nyelv órán. A segédanyagok újdonsága, hogy nyelvszakos vagy magyar mint idegen nyelv szakos végzettség nélkül is alkalmazhatja a tanórákon szaktanár.
Migráns gyermekeknek
A migráns szó legtágabb értelmezése ’vándorló’, a projektben azonban a szót szűkebb értelemben használjuk, az Európai Unió tagállamain kívülről, az ún. harmadik országokból származó személyekre alkalmazzuk. Ám még ez a szűkebb értelmezés is heterogén csoportot jelöl, mivel a migránsok eltérő jogi státussal rendelkezhetnek (pl. bevándorló, menekült, menedékes, oltalmazott stb).
Hogyan gondolkodunk az integrációról?
A migráns gyermekek integrációja olyan feladat, amelyet több szempontból kell megközelítenünk.
(1.) A tanítás-tanulás folyamatában az integráció elsősorban az osztályközösségbe való beillesztést jelenti. Azonban tudjuk, hogy a kialakult szokásokkal rendelkező csoportba, osztályba a domináns közösségtől eltérő nyelvű és kultúrájú gyermeknek a beilleszkedés, a pedagógusnak a beillesztés rendkívül nehéz feladat. A segédanyagokban az integráció e folyamatát közvetlen és közvetett kapcsolatteremtő feladatok segítik.
A közvetlen kapcsolatteremtő feladattípusban segítséget kell kérnie a gyermeknek az osztálytársától, padtársától a feladat megoldásához.
A másik típus nem tartalmaz közvetlen felszólítást a segítségkérésre, de a feladat megoldásához valamilyen módon kapcsolatba kell lépnie a gyermeknek az osztálytársaival.
(2.) A közösségbe való beillesztést/beilleszkedést tágabb értelemben is hangsúlyozni kívánjuk. Feladatainkkal európai és magyar értékeket szeretnénk közvetíteni, ismereteket átadni az Európai Unióról és Magyarországról. Az integráció ezen értelmezése összhangban áll a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatával, amelyet a migráns gyermekek számára fokozottan kell közvetítenünk. Ezért alkalmazunk olyan feladatokat, amelyek közvetlen információkat tartalmaznak Magyarországról és az Európai Unióról.
A közvetlen információadás mellett a segédkönyvek illusztrációit is a magyar és európai ismeretközvetítés szempontjából választottuk ki. A különböző műveltségterületek és évfolyamok anyagának fő grafikai motívuma Kócos, a rosszcsont puli kutya, aki általában összekeveri a szavakat, a számokat, a dolgokat. A puli egy szerethető magyar szimbólum, amellyel munkára bírjuk a gyermekeket, s közben összefogja, grafikailag koherenssé teszi a könyveket.
A feladatok értelmezését elősegítő fotókon főként Magyarországon termő növényeket, Magyarországon és Európában honos állatokat, magyar és európai tájképeket láthatnak a diákok.
(3.) A migráns gyermekek azonban valamely harmadik országból jönnek hozzánk, amelynek nyelvét és kultúráját éppoly fontos megőrizniük, mint elsajátítaniuk a magyar nyelvet. Az anyanyelv magas szintű ismerete segítheti egy másik nyelv – jelen esetben a magyar nyelv – elsajátítását, megalapozhatja az egyén kétnyelvűségét. Az anyanyelvi kultúra ápolása pedig jó alapot teremthet a közösségbe történő integrálásra, lehetőséget ad arra, hogy a magyar gyermekek minél több ismeretet szerezzenek egy másik országról, kultúráról, s ezáltal elfogadóbbá/befogadóvá váljanak más kultúrák iránt. Az integrációnak ezt a harmadik értelmezését tükrözik azok a közvetlen feladatok, amelyek a migráns gyermekek anyanyelvének használatát célozzák.
A megoldások ellenőrzése természetesen nem lehet a pedagógus feladata, mégis úgy gondoljuk, hogy e típus az anyanyelv ismereteinek fenntartása mellett a szaktárgyi ismeret biztosabb megértését, rendszerezését is szolgálja.
A közvetett feladattípusok utasításaiban arra kérjük a gyermeket, hogy az adott tantárgyi témakörhöz kapcsolódó információt adjon saját nyelvéről, szokásairól, kultúrájáról. Az ilyen feladatok nagyszerű lehetőséget nyújtanak arra, hogy a gyermek szüleit, vagy más, a saját kulturális csoportjához tartozó személyeket vonjon be az iskolai feladatok teljesítésébe, ami az ő integrációs folyamatukra is pozitív hatással lehet.
Milyen nyelvtudási szinteken alkalmazhatók a segédkönyvek?
A segédkönyveinket a latin ábécét ismerő, írni, olvasni eltérő fokon tudó gyermekeknek készítettük. A magyarnyelv-tudás fejlesztése a migráns gyermekek körében csakis differenciált oktatással lehet célravezető, hiszen e gyermekek eltérő nyelvtudási szinttel kapcsolódnak a tanulás-tanítás folyamatába. Mindezeket szem előtt tartva a segédanyag feladatait három nyelvtudási szintnek (A1, A2 és B1) megfelelően dolgoztuk ki.
A segédkönyvek tartalmaznak ugyan alapvető információkat a magyar hang és írásrendszerről (pl. hangtani gyakorlatok, magyar ábécé, számok megnevezése), használatát nem javasoljuk teljesen kezdő nyelvi szinten. Az AI, A2, B1 szintek grammatikai szempontból igazodnak a magyar nyelvkönyvek elveihez, s az egyes szinteken megjelenő grammatikai-szintaktikai jelenségeket a grammatikai- szintaktikai mátrix részletezi. A szakszókincs szintezésének szempontjait a szerzők közösen alakították ki.
A1 szintre kerültek azok a szavak, melyek az adott témakör alapjainak elsajátításához elengedhetetlenül szükségesek, szerkezetüket tekintve általában egyszerűek (nem összetett szavak és legfeljebb egy képzőt tartalmaznak). Használatuk az A1 grammatikai szinthez kötődik, kapcsolódnak a hétköznapi szókincshez (pl. jel, állat, nyelv).
A2 szinthez rendelt szavak a témakör alaposabb megértéséhez segítenek hozzá. Szerkezetileg lehetnek képzett vagy összetett szavak, az A1-A2 szinteken előforduló grammatikai-szintaktikai szerkezetekben használhatók. Az ide sorolt lexémák között fellelhető néhány, amely a hétköznapi szókincs része is, de szakszóként más jelentésben használatos (pl. jelrendszer, háziállat, mérőszám).
A B1 szintre azok a szavak, kifejezések kerültek, melyek a témakör biztos megértéséhez, pontos elsajátításához szükségesek, sokszor elvont, nehezen érthető jelenségekre, fogalmakra utalnak (pl. stílus, eposz). Ezek a szavak alaktanilag igen változatosak (pl. hazugságmese, cseppkőbarlang, egyenesszög). A B1 szintre sorolt szakszavak többsége nem tartozik a hétköznapi szókincsbe.
A nyelvtudási szinteket a gyermekek számára is jelöltük: Kócos csontjait ábrázoló piktogramokkal. Ezáltal a tanulók saját maguk is kiválaszthatják a nyelvtudási szintjüknek megfelelő feladatokat.
Fejlesztési célok és feladattípusok A1, A2 és B1 szinten
A1 szinten kell a legkevesebbet írniuk a gyermekeknek. Elsősorban aláhúzniuk, betűvel kiegészíteniük kell szavakat vagy megszámozniuk a mondatokat. Ezen a szinten sokszor alkalmazzuk a kép–szó/jelentés párosítást, egy-egy szó jelentésének lerajzolását. E feladatok tervezésekor figyelembe vettük a pedagógusok azon tapasztalatát, miszerint az A1 nyelvi szinten lévő gyermekeknek a folyóírás nehézkes. Ezért törekedtünk arra, hogy a kevés írást igénylő feladatokkal a migráns tanulók is számot adhassanak tárgyi tudásukról, s sikerélményhez juthassanak a tanítás-tanulás folyamatában. Emellett fontosnak tartjuk A1 szinten az íráselsajátítás biztossá tételét. Ezt szolgálják a másolási, betűkiegészítési feladatok.
A2 szinten növekszik az írás terjedelme: szavakat, szószerkezeteket kell pótolniuk a gyermekeknek. Gyakoriak a mintakövetésre épített ragozási, szóelemzési feladatok. Ezen a szinten már kisebb szövegeket is találunk, amelyek tartalmukban vagy grammatikai elemeikben kapcsolódnak a tanóra anyagához.
B1 szinten a magasabb grammatikai tudás már lehetővé teszi, hogy nagyobb szövegegységnyi írásbeli munkát kívánjunk meg a gyermekektől. Ezen a szinten legtöbbször megadott szavak segítségével kell önállóan mondatot alkotniuk vagy irányított fogalmazást írniuk a diákoknak.
A szintekre bontás segít abban is, hogy a pedagógus nyomon követhesse a gyermek magyar nyelvi fejlődését. Természetesnek tartjuk, hogy a magyar nyelvi környezetben a gyermekek nyelvi kompetenciája rohamos ütemben fejlődik, ugyanakkor az írás, olvasás, szövegértés, szóbeli kommunikáció területein nem szükségszerűen kiegyenlített ez a fejlődés.
A szintekre bontott feladatok lehetőséget adnak a gyermek számára megfelelő nyelvi szint kiválasztására, s év közben annak bármely irányban történő változtatására.