CLIL: Content and Language Integrated Learning ‘Tartalmat és Nyelvet Integráló Tanulás’
A CLIL olyan kétfókuszú oktatási forma, melyben a tanuló számára idegen nyelven történik az ismeretanyag közvetítése és annak elsajátítása. Egymással összefonódva, együtt, egyszerre zajlik a nyelv és az ismeretanyag tanítása, tanulása.
A CLIL inkább tanterv-megközelítés, pedagógiai szemléletmód, mint nyelvoktatási módszer, hiszen legfontosabb jellemzője a nyelvtanítás és a szakmai tartalom összekapcsolása, tanítási módszereiben azonban többféle nyelvelsajátítási-nyelvoktatási megközelítésen alapuló gyakorlatot mutathat.
A CLIL két fókusza a nyelv és a tartalom. A különböző gyakorlatokban a két fókusz közötti hangsúly változhat, a különböző nyelvoktatási megközelítéseket és gyakorlatokat legszerencsésebb egy e két fókusz közötti kontinuumon elhelyezni. E kontinuum két végpontján a nyelvközpontú (elsődleges cél az idegen nyelv elsajátítása, ehhez a tartalom eszközként szolgál) és a tartalomközpontú (elsődleges cél a tartalom elsajátítása, ennek során fejlődik az idegen nyelvi kompetencia) megközelítések és gyakorlatok állnak.
A CLIL egyik legfontosabb jellemzője, hogy a tanulók életkora, nyelvtudása, az iskolai és tágabb kulturális, szociális és nyelvi környezet figyelembevételével igazítható az aktuális igényekhez. Ebből következik, hogy CLIL oktatásként pedagógiai programok széles skálája sorakoztatható fel a nyelvfürdőktől a kétnyelvű, multikulturális oktatásig és az óvodai programoktól az egyetemi oktatásig – azonban a sokszínűség ellenére a közös elem mindig ugyanaz: a nem nyelvi tartalmat részben, nagy részben vagy teljesen egy idegen nyelv közvetíti a tanulók felé.
A CLIL legfontosabb céljai és jellemzői a következők:
- A tanuló aktív résztvevője az idegen nyelvű szakmai diskurzusnak.
- Funkcionális nyelvi kompetencia – a nyelvi elemeket releváns és kontextuálisan megfelelő módon használja a tanuló.
- A korábban szerzett ismeretek aktiválása.
- Az elsajátítandó tartalom kognitív és motivációs alapot ad a nyelvtanulás számára.
- Kognitív és tanulási stratégiák integrálása a nyelvtanítás-nyelvtanulás folyamatába.
- A tanulók interkulturális kompetenciájának fejlesztése.
- A kultúraközi megértés erősítése.
- Az idegen nyelv elsajátítása mellett és az idegen nyelv tükrében fontos az anyanyelv sajátságainak megismerése és tudatosítása.
- Felkészítés a későbbi tanulmányi és/vagy szakmai érvényesülésre.
A tartalom és a nyelv tanításának összekapcsolása nem a modern kor találmánya. A történelem során különböző kulturális és pedagógiai kontextusokban találunk rá példát a görög nyelven is oktató ókori római iskoláktól a latint használó középkori egyetemekig. A huszadik század második felében a tengerentúli pedagógiai gyakorlatban, elsősorban a kanadai iskolákban alkalmazták sikeresen ezt a módszert az iskolai ismeretanyag és a francia nyelv tanításának összekapcsolásával angol anyanyelvű tanulók számára. A tengerentúli gyakorlatban és szakirodalomban a megközelítés a CBI (Content Based Instruction) nevet kapta, melynek szinte szó szerinti fordítása a magyar műszó: tartalomalapú nyelvoktatás.
Az európai oktatási gyakorlatban is több évtizedes múltra tekintett már vissza a tartalom és a nyelv oktatásának összekapcsolása, amikor 1994-ben az addigi eredmények és az azok hátterében álló elméleti és módszertani alapok összefoglalása, értékelése nyomán megszületett az európai elnevezés: CLIL (Content and Language Integrated Learning). Az Európai Bizottság az EU nyelvtanulást és nyelvi sokféleséget ösztönző 2004–2006-ra vonatkozó cselekvési tervében is szerepelt a CLIL oktatás támogatása, megalakult a CLIL európai hálózata is (EuroCLIC).
A tengerentúli és az európai megközelítés legfontosabb különbsége már az elnevezésekből is kitűnik. A CBI a két fókusz (a nyelv és a tartalom) közül a tartalmat tartja alapvetőnek, melyre épül a nyelv tanítása. Az európai CLIL terminus azonban azt az alapvető szemléletet tükrözi, hogy a két fókusz nem egymásra épül – még ha a tanítási-tanulási folyamat egy-egy szakaszában egyik vagy másik előtérbe kerül is –, hanem egymással összefonódva, együtt alkotják egy újfajta pedagógiai megközelítés lényegét. A nem nyelvi ismeret közvetítése e szemlélet szerint tehát nem az adott nyelven, hanem az adott nyelvvel együtt és azon keresztül történik.
A magyar „tartalomalapú nyelvoktatás” kifejezés tehát a CBI angol megnevezés fordítása, s nem tükrözi a CLIL legfontosabb elvét: a két fókuszpont, a tartalom és a nyelv közül egyik sem elsődleges, nincsen közöttük alá- és fölérendeltségi viszony, hanem összefonódva, együttesen alkotják a CLIL lényegét. A CLIL elnevezés természetesen használható magyar nyelven is, mint ahogyan azt a legtöbb európai nyelv esetében is látjuk. A szakemberek számára az angol nyelvű terminus gyorsan és könnyen elsajátítható, a szakmai diskurzusban gyorsan megtalálja majd a helyét. A magyarországi általános iskolákban tanuló migráns gyermekek és az őket tanító pedagógusok számára kidolgozott Együtthaladó program szakértői azonban szerettek volna olyan nevet találni ennek a pedagógiai módszernek, mely a szélesebb magyar nyelvű közönség számára is érthető, elfogadható, használható. Így született meg a NyIT.
NyIT: Nyelv, Integráció, Tartalom
NyIT – ezt a mozaikszót többféleképpen is „nyithatjuk”.
Nyithatjuk úgy, mint Nyelvvel Integrált Tartalom. Vagy akár Nyelvvel Integrált Tartalomtanulás. A magyar nyelv ebben az esetben kétféle értelmezést tesz lehetővé, s mindekettő híven tükrözi a megközelítés lényegét: nyelvvel, mint eszközzel, s nyelvvel, mint társsal: a nyelv eszköz és egyben társ is a tudás megszerzésében.
Nyithatjuk azonban úgy is, mint Nyelv, Integráció, Tartalom. Ebben az esetben nekünk, „együtthaladósoknak” saját programunk felé hajlik a szívünk, mivel az Együtthaladó programban a magyar Nyelv tanítása a migráns és korlátozott nyelvi kódú gyermekek minél sikeresebb Integrációját célul tűzve elválaszthatatlanul kapcsolódik össze a Tartalom elsajátításával.
Az előzőekben említettük, hogy a NyIT inkább tanterv-megközelítés, mint nyelvoktatási módszer, amiből az követekezik, hogy az esetek többségében egész osztályokat, tanulócsoportokat érintő oktatási programok formájában jelentkezik. Ebben a tekintetben az Együtthaladó projekt elemei kivételesnek tekinthetők, mivel a NyIT megközelítést differenciált oktatás keretében alkalmazzák.
Az Együtthaladó projekt elemei a Nyelvvel Integrált Tartalomtanulást – az általános gyakorlattól eltérően – differenciált oktatásban valósítják meg. A segédanyagok elsődleges célja a migráns gyermekek magyar nyelvi kompetenciáinak fejlesztése, ebben a tekintetben a nyelvközpontú megközelítést követik. A differenciált oktatás esetében azonban fontos szempont, hogy a migráns gyermekek kapcsolódhassanak a szaktárgyi órákon feldolgozott témákhoz, és ehhez magyar nyelvtudásuk szintjének megfelelő segítséget kapjanak. Ezért a segédanyagok szorosan kapcsolódnak a NAT és a kerettantervek által meghatározott szaktantárgyi tematikákhoz. Tehát a szaktárgyi tartalmak által meghatározott lexikai anyagra épül a nyelvi kompetencia fejlesztése. Mindezen tulajdonságokat figyelembe véve az Együtthaladó segédanyagok szemléletét és gyakorlatát a Nyelvvel Integrált Tartalomtanulás egyéni fejlesztést szolgáló tartalomirányított nyelvközpontú megközelítésének tarthatjuk.
A NyIT magában foglalja mind a CLIL elveket, mind az Együtthaladó program legfontosabb céljait: a nyelvoktatástól nyitunk a speciális ismeretanyagok felé, a tartalomtanítástól pedig nyitunk a nyelvelsajátítás felé.
Irodalom
Coyle, Do – Hood, Philip – Marsh, David 2010. CLIL Content and Language Integrated Learning. Cambridge University Press. Cambridge.
Dale, Liz – van der Es, Wibo – Tanner, Rosie 2010. CLIL Skills. European Platform. Leiden.
Dalton-Puffer, Christiane – Nikula, Tarja – Smit, Ute (eds.) 2010. Language Use and Language Learning in CLIL Classrooms. John Benjamins Publishing Company. Amsterdam/Philadelphia.
Genese, F. (ed.) 1994. Educating Second Langauge Children: The Whole Child, the Whole Curriculum, the Whole Community. Cambridge university Press. New York.
Grabe, W. – Stoller, F. L. 1997. Content-based instruction: Research foundations. In: Snow, M. A. – Brinton, D. M. (eds.) 1997. The content-based classroom: Perspectives on integrating language and content. Longman. New York. 5–21. [elektronikus elérhetőség: http://www.carla.umn.edu/cobaltt/modules/principles/grabe_stoller1997/READING1/foundation.htm]
Marsh, David (ed.) 2002. CLIL/EMILE The European Dimension. [elektronikus elérhetőség: http://ec.europa.eu/education/languages/pdf/doc491_en.pdf]
Marsh, David – Wolff, Dieter (eds.) 2007. Diverge Contexts – Converging Goals. CLIL in Europe. /Mehrsprachigkeit in Schule und Unterricht 6./ Peter Lang. Frankfurt am Main
Met, Mimi 1994. Teching Content through a second language. In: Genese, F. (ed.) 1994. Educating Second Langauge Children: The Whole Child, the Whole Curriculum, the Whole Community. Cambridge university Press. New York. 159–182.
Promoting Language Learning and Linguistic Diversity: An Action Plan 2004 – 2006. Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions (COM(2003) 449 final) [elektronikus elérhetőség: http://ec.europa.eu/education/doc/official/keydoc/actlang/act_lang_en.pdf]
Ruiz de Zarobe, Yolanda – Jiménez Catalán, Rosa Maria 2009. Content and Language Integrated Learning. Evidence from Research in Europe. /Second Language Acquisition/ Multilingual Matters. Bristol/Buffalo/Toronto.
Snow, M. A. – Brinton, D. M. (eds.) 1997. The content-based classroom: Perspectives on integrating language and content. Longman. New York.
Stoller, F. L. 2002. Content-based Instruction: A Shell for Language Teaching or a Framework for Strategic Language and Content Learning? [elektronikus elérhetőség: http://www.carla.umn.edu/cobaltt/modules/strategies/Stoller2002/stoller.pdf]
Tartalomalapú nyelvoktatás (CLIL/EMILE) az európai iskolákban. Eurydice 2006. [elektronikus elérhetőség: http://eacea.ec.europa.eu/eurydice/ressources/eurydice/pdf/0_integral/071HU.pdf]