CLIL: Content and Language Integrated Learning
Content and Language Integrated Learning (CLIL) is a dual-focused educational approach in which an additional language is used for the learning and teaching of both content and language.” (Coyle–Hood–Marsh 2010). In CLIL classrooms acquisition of language and (academic) content happens simultaneously in the teaching-learning process.
CLIL is more a curricular approach than a language-teaching method, so as its most important feature is connecting content and language, and various second language acquisition theories and language teaching methods are applied in CLIL practices.
The two foci of CLIL are language and content. The stress between the foci varies in CLIL practices, various approaches and practices can be placed along the continuum between language and content. At on end of the continuum are language-driven approaches (primary goal is language acquisition, content is a tool for reaching that goal) and at the other end are content-driven approaches (primary goal is content knowledge, L2 proficiency develops during the learning process).
A CLIL egyik legfontosabb jellemzője, hogy a tanulók életkora, nyelvtudása, az iskolai és tágabb kulturális, szociális és nyelvi környezet figyelembevételével igazítható az aktuális igényekhez. Ebből következik, hogy CLIL oktatásként pedagógiai programok széles skálája sorakoztatható fel a nyelvfürdőktől a kétnyelvű, multikulturális oktatásig és az óvodai programoktól az egyetemi oktatásig – azonban a sokszínűség ellenére a közös elem mindig ugyanaz: a nem nyelvi tartalmat részben, nagy részben vagy teljesen egy idegen nyelv közvetíti a tanulók felé.
A CLIL legfontosabb céljai és jellemzői a következők:
- A tanuló aktív résztvevője az idegen nyelvű szakmai diskurzusnak.
- Funkcionális nyelvi kompetencia – a nyelvi elemeket releváns és kontextuálisan megfelelő módon használja a tanuló.
- A korábban szerzett ismeretek aktiválása.
- Az elsajátítandó tartalom kognitív és motivációs alapot ad a nyelvtanulás számára.
- Kognitív és tanulási stratégiák integrálása a nyelvtanítás-nyelvtanulás folyamatába.
- A tanulók interkulturális kompetenciájának fejlesztése.
- A kultúraközi megértés erősítése.
- Az idegen nyelv elsajátítása mellett és az idegen nyelv tükrében fontos az anyanyelv sajátságainak megismerése és tudatosítása.
- Felkészítés a későbbi tanulmányi és/vagy szakmai érvényesülésre.
A tartalom és a nyelv tanításának összekapcsolása nem a modern kor találmánya. A történelem során különböző kulturális és pedagógiai kontextusokban találunk rá példát a görög nyelven is oktató ókori római iskoláktól a latint használó középkori egyetemekig. A huszadik század második felében a tengerentúli pedagógiai gyakorlatban, elsősorban a kanadai iskolákban alkalmazták sikeresen ezt a módszert az iskolai ismeretanyag és a francia nyelv tanításának összekapcsolásával angol anyanyelvű tanulók számára. A tengerentúli gyakorlatban és szakirodalomban a megközelítés a CBI (Content Based Instruction) nevet kapta, melynek szinte szó szerinti fordítása a magyar műszó: tartalomalapú nyelvoktatás.
Az európai oktatási gyakorlatban is több évtizedes múltra tekintett már vissza a tartalom és a nyelv oktatásának összekapcsolása, amikor 1994-ben az addigi eredmények és az azok hátterében álló elméleti és módszertani alapok összefoglalása, értékelése nyomán megszületett az európai elnevezés: CLIL (Content and Language Integrated Learning). Az Európai Bizottság az EU nyelvtanulást és nyelvi sokféleséget ösztönző 2004–2006-ra vonatkozó cselekvési tervében is szerepelt a CLIL oktatás támogatása, megalakult a CLIL európai hálózata is (EuroCLIC).
A tengerentúli és az európai megközelítés legfontosabb különbsége már az elnevezésekből is kitűnik. A CBI a két fókusz (a nyelv és a tartalom) közül a tartalmat tartja alapvetőnek, melyre épül a nyelv tanítása. Az európai CLIL terminus azonban azt az alapvető szemléletet tükrözi, hogy a két fókusz nem egymásra épül – még ha a tanítási-tanulási folyamat egy-egy szakaszában egyik vagy másik előtérbe kerül is –, hanem egymással összefonódva, együtt alkotják egy újfajta pedagógiai megközelítés lényegét. A nem nyelvi ismeret közvetítése e szemlélet szerint tehát nem az adott nyelven, hanem az adott nyelvvel együtt és azon keresztül történik.
A magyar „tartalomalapú nyelvoktatás” kifejezés tehát a CBI angol megnevezés fordítása, s nem tükrözi a CLIL legfontosabb elvét: a két fókuszpont, a tartalom és a nyelv közül egyik sem elsődleges, nincsen közöttük alá- és fölérendeltségi viszony, hanem összefonódva, együttesen alkotják a CLIL lényegét. A CLIL elnevezés természetesen használható magyar nyelven is, mint ahogyan azt a legtöbb európai nyelv esetében is látjuk. A szakemberek számára az angol nyelvű terminus gyorsan és könnyen elsajátítható, a szakmai diskurzusban gyorsan megtalálja majd a helyét. A magyarországi általános iskolákban tanuló migráns gyermekek és az őket tanító pedagógusok számára kidolgozott Együtthaladó program szakértői azonban szerettek volna olyan nevet találni ennek a pedagógiai módszernek, mely a szélesebb magyar nyelvű közönség számára is érthető, elfogadható, használható. Így született meg a NyIT.
NyIT (Open): Nyelv (Language), Integráció (Integration), Tartalom (Content)
NyIT (open)– is a Hungarian acronym, that we use to characterize StepTogether approach and practice:.
NyIT is a trial-focused educational approah: in the StepTogether program teaching Hungarian language in order to assist the integration of migrant students is interwoven with the acquisition of curriculum content. NyIT approach is meant for diverse classrooms and differentiating instruction. The main goals of the StepTogether learning aids is to develop migrant students’ proficiency in L2 Hungarian, to do it in subject lessons, arm-in-arm with academic language proficiency improving. Learning aids are based on Hungarian National Curriculum and frame curricula.
