Az Együtthaladó program 2013. október 4-én rendezte meg Migráció és Nyelv című műhelykonferenciáját Miskolcon.
Műhelykonferenciánk célja a hazai migráns csoportok jogi, szociológiai és nyelvi helyzetéről szerzett gyakorlati tapasztalatok és az e tárgykörben végzett kutatások elméleti eredményeinek összekapcsolása, bemutatása volt.
Ezen az oldalon elolvashatja a konferencián elhangzott előadások rövid összefoglalóját, valamint megtekintheti azok prezentációját is!
Az előadások írásos változata hamarosan szintén fölkerül oldalunkra!
Migrációs trendek Magyarországon
Dr. Lipusz Brigitta, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának igazgatója
A migráció jelensége egyidős az emberiséggel, következményei azonban napjaink társadalmainak is kihívást jelentenek. Az Európai Unió országai jelenleg a migráció célországai, hazánk az Unió tagállamaként szintén e vándorlási folyamat részese. Miként alakul Magyarország migrációs helyzete? Mely országok polgárai választják új hazájuknak országunkat, és milyen okokból? E kérdésekre igyekszik választ adni az előadás statisztikai adatok, migrációt befolyásoló jelenségek, aktuális migrációs folyamato
Nagyk rövid áttekintésével.
Együtthaladó – nyelv, integráció, tartalom
Nagy Judit, az Együtthaladó program munkatársa
Az Együtthaladó program fő célja a magyar közoktatásban tanuló migráns gyermekek magyar nyelvi készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy integráltan oktathatóvá, az iskolai tananyagban osztálytársaikkal „együtthaladó”-vá váljanak. A program során tartalomalapú (magyar nyelv, irodalom, matematika, környezetismeret, természetismeret, biológia, történelem és hon- és népismeret tantárgyakhoz kapcsolódó), magyar nyelvi készségeket fejlesztő segédanyagok születtek 2010 és 2013 között 3–8. osztályos tanulók számára.
Sokszínűség – soknyelvűség – multikulturális nevelés a mindennapokban
Ivánné Vidra Mária, a Kőbányai Szent László Általános Iskola igazgatóhelyettese
A főváros X. kerületét, Kőbányát mindig nemzetiségi, etnikai, nyelvi és kulturális sokszínűség jellemezte. A munkalehetőség, az alacsony ingatlanárak vonzották, s vonzzák ma is a betelepülőket. A közoktatási intézmények a XIX. század vége óta integráltan oktatják a letelepedő családok gyermekeit, így elmondhatjuk, hogy a multikulturális nevelésnek Kőbányán hagyományai vannak.
Migráns gyermekek iskolai teljesítménye a PISA-felmérések tükrében
Dr. Papp Z. Attila, a MTA Társadalomtudományi Kutató Központ Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének docense
A PISA-jelentések adatai szerint az OECD országok szintjén mintegy 10 százalékot tesznek ki a migráns hátterű (első- és másodgenerációs bevándorló) tanulók, és ezek valamivel több, mint fele másodgenerációs diák. Magyarországon ez az arány mindössze 2,1 százalékot tesz ki, ugyanakkor azt is tudjuk, ezek zöme a szomszédos országokból származó magyar anyanyelvű diák. Nem meglepő ezért, hogy Magyarország azon kevés országhoz tartozik, ahol a migráns tanulók jobban teljesítenek, mint az őshonos diákok. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a bevándorlók gyerekei lemaradnak a befogadó országok migráns háttérrel nem rendelkező diákjaihoz képest, illetve hogy a másodgenerációsok rendszerint jobban teljesítenek, mint az első generációsok. Előadásomban e jelenségek okait igyekszem körüljárni a PISA adatai és módszertana segítségével.
„Idegenek a kertemben”: Migráció, nyelv és integráció megjelenítése magyar dokumentumfilmekben
Mózes Dorottya (ELTE BTK Interkulturális Nyelvészet PhD)
Az „Idegenek a kertemben” c. gyűjtemény dokumentumfilmjei alapján elemzem a Magyarországra a harmadik országokból bevándorlók beilleszkedését. Vizsgálom a nyelvtudás és az integráció, a nyelv és az identitás közötti összefüggéseket, valamint a befogadó ország, illetve a szűkebb környezet előítéletességének/nyitottságának a nyelvtanulási és az integrációs folyamatokra gyakorolt hatását. Az integrációt nagymértékben befolyásoló szociopszichológiai tényezők bemutatását kiemelten fontosnak tartom.
Migráns tanulók: egy kutatás – és a gyakorlat tapasztalatainak összevetése
Zatykó Judit–Schumann Róbert (Agora Alapítvány–Szociometrum)
Tervezett előadásunkban a harmadik országbeli tanulók iskolai beilleszkedési folyamatának kiemelt jellemzőiről ejtenénk néhány szót tavalyi alapozó-kutatásunk eredményeinek („Tanuljunk róluk, hogy együtt tanulhassunk” – http://tanuljunk.eu/wp-content/files/Zarojelentes.pdf) és idén megvalósuló mentorációs projektünk tapasztalatainak összevetése („Mentorprogrammal az integrációért a Dél-Alföldön és Budapesten”) alapján.
Migráció oktatása a középiskolában
Fazekas Róbert (Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc)
A migráció három társadalomtudományi tantárgy kereteiben témaként jelenik meg. A földrajz a migráció térbeli változásait és tipizálását, a történelem a folyamat okait, globális helyzetét és a gazdasági, társadalmi, ökológiai következményeit mutatja be, a társadalomismeret a kisközösségekre gyakorolt hatását vázolja fel. A téma tárgyalásánál nagy hangsúlyt kap a hazai viszonyok ismertetése, ami testközelbe hozza, és érzelmileg is elfogadhatóvá kívánja tenni a migránsok jelenlétét.
Világképek és képi világok – tankönyv-illusztrációk nyelvész szemmel
Rostás Édua (ELTE BTK Interkulturális Nyelvészet PhD)
Előadásomban az Együtthaladó program tartalomalapú segédanyagaiban vizsgálom nyelv és kép viszonyát. Mivel migráns gyermekek alkotják az elsődleges célcsoportot, ezért elemzem többek között a vizuális elemek univerzális és kultúraspecifikus jegyeit, valamint a nyelvi elemekkel együtt betöltött funkcióit. Ezek mellett arra keresem a választ, hogy a tankönyv-illusztrációknak milyen és mekkora szerepe van az interkulturális kompetencia fejlesztésében.
Az alfabetizálás szerepe a magyar közoktatásba belépőknél
Schmidt Ildikó (Thomas Mann Gymnasium – Deutsche Schule, Budapest)
A Magyarországra érkező bevándorlók gyermekei előbb-utóbb bekapcsolódnak a magyar közoktatásba. Köztük vannak, akik már beszélnek magyarul és vannak, akik még nem. Vannak, akik tudnak írni-olvasni és vannak, akik nem. A migráns hátterű gyerekek nyelvi kompetenciáinak sokfélesége minden tanárt és iskolát komoly kihívások elé állít. Előadásomban bemutatom az alfabetizálás (írás-olvasás tanulása) menetét a nyelvi kompetenciák különböző szintjeinek megfeleltetve.
„Magyarul tanulok” – a tandem lehetőségei a magyar mint idegen nyelv oktatásában
Kegyesné dr. Szekeres Erika (ME BTK Modern Filológiai Intézet)
Az előadás áttekinti a tandem tanulási forma szerepét és kialakulását a pedagógiai gyakorlatban, és példák során keresztül igazolja, hogy a tandem az idegen nyelvek elsajátításában is sikerrel alkalmazható. Az előadásban részletesen beszámolok egy tandem tanulási program tapasztalatairól, amely a Miskolci Egyetem és a Hildesheimi Egyetem közös projektje keretében valósult meg. A német diákok magyart mint idegen nyelvet tanultak, a magyar diákok pedig némettudásukat fejlesztették.
Online nyelvoktató programok alkalmazása heterogén tanulói csoportokban
Dr. K. Nagy Emese (ME BTK Tanárképző Intézet)
Az előadás célja egy online, tudásban és szocializáltságban heterogén, általános iskolai tanulói csoportok esetében sikeresen alkalmazható, tankönyvre épülő, nyelvoktató program alkalmazási eredményeinek a bemutatása.
A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a nyelvoktató programmal tanuló csoportok mélyebb ismeretekkel rendelkeznek-e a szókincs, a szövegértés, a beszédkészség, a tantárgy kedveltsége és a nyelvhasználat során megmutatkozó önbizalom terén a programot nem használóknál.