Irodalom

A megtekinthető pdf-fájlok eléréséhez kattintson a kívánt kötet borítójának képére!

 

Irodalom 3. és Irodalom 4.

A 3–4. osztályos irodalmi tananyag szorosan összefonódik a magyar történelmi és társadalmi ismeretekkel, ez tükröződik az irodalmat tartalmazó két kötet tematikájában is: mindkettőben négy fejezet van: az egyik a Meseország című, a másik három mind Magyarország kezdetű: nemzeti jelképeink, jeles emberek, jeles napok, jeles városunk szerepelnek bennük a 3. és 4. osztályos segédanyagban.
A Meseország fejezetben egy-egy irodalmi alkotás reprezentálja a magyar, a nemzetiségi, a külföldi nép- és műköltészetet. 3. osztályban így került e fejezetbe egy magyar népmese (Kőleves), egy magyar műmese (Benedek Elek: Tréfás mese), s az európai meseirodalom egyik darabja La Fontaine-től A teknős és a nyúl. Válogatásunk igazodik a Nemzeti Alaptantervhez, ugyanakkor célunk az volt, hogy magyar és európai meséket mutassunk be. A migráns gyerekek saját mesevilágának megjelenítésére is lehetőséget kívántunk adni, ezért feladataink által bemutathatják osztálytársaiknak saját kedvenc meseíróikat, mesefiguráikat. 4. osztályban a fejezet felosztása azonos, a magyar mesevilágot az Oskolába, oskolába, A szorgalmas és a rest leány, valamint A rátóti csikótojás című művek képviselik. Az európai meseirodalmat pedig Grimmtől a Brémai muzsikusok.

A Magyarország kezdetű fejezetekben a 3. évfolyamon a magyar nemzet nagy történelmi eseményeire (honfoglalás, államalapítás, Mátyás király kora) és a családi, vallási, nemzeti ünnepek, a nemzeti jelképek bemutatására helyeztük a hangsúlyt. E témák a külföldi gyermekek és családtagjaik számára egyaránt új ismeretet nyújtanak, nem felidéző, tudatosító szerepű tankönyvi olvasmányok, mint a magyar gyermekek számára.
A történelmi eseményeket a Magyarország – jeles emberek alfejezet foglalja össze: Attila, Hunor és Magor, Mátyás király történeteivel. A Magyarország – jeles napok alfejezet pedig a családi, iskolai ünnepekkel ismerteti meg az olvasót. 4. évfolyamon a Magyarország – jeles emberek alfejezetben a magyar történelem nagy alakjai (Rákóczi Ferenc, Széchenyi István) mellett Kodály Zoltánról, a híres zenepedagógusról, Dobos József világhírű cukrászról, és Puskás Ferencről, a legendás labdarúgóról is olvashatnak a gyerekek. Személyükkel azt kívántuk hangsúlyozni, hogy a kreativitás az élet bármely területén naggyá tehet valakit. Ezen az évfolyamon a Magyarország – jeles napok fejezet a nemzeti ünnepeinket mutatja be. Végül a Magyarország – jeles város című fejezet Budapest utcáin kalauzolja el Kócos a gyerekeket.

---

Irodalom 5. és Irodalom 6.

A két segédanyag tematikus egységei alapvetően azonosak. Az első részben az irodalmi műfajok általános jellemzőihez, a második részben egyes művekhez kapcsolódnak a feladatok. A Magyar irodalom 5.-ben műfajok közül a mese, a monda, a dal, a mítosz és az ifjúsági regény adja a nyelvi fejlesztés tartalmi alapját. Rendkívül változatos meseanyaggal dolgoznak az egyes kerettantervek, amit teljes egészében nem követhetett a segédkönyv. Így csak a Róka és a holló, valamint a Tündérszép Ilona és Árgyélus c. meséket válogattuk be ebbe a kötetbe. A mondák esetében is hasonlóképpen jártunk el, a Fehérlófia és a Rege a csodaszarvasról c. műveket választottuk ki. Alapvető szempontunk itt az volt, hogy mindkét monda a magyar kultúra alapját képezi. A Mítoszok feladataiban a görög mitológia és a Biblia egy-egy részlete került feldolgozásra. A regény műfajában a kötelező olvasmány, Molnár Ferenc regénye a Pál utcai fiúk szerepel, amelyből a pedagógusok csupán egy-egy részletet ajánlanak elolvasásra, de csak a magasabb nyelvi szinten lévő gyermeknek, így a segédanyag csak minimális kérdéssorral kíséri az ifjúsági regény műfaját.
A Művek részben Petőfi Sándor János vitézéhez és Az alföld című verséhez kapcsolódó feladatokat találnak. A János vitéz 19. századi nyelvezetének megértése még a magyar anyanyelvű gyermekeknek is gondolt okoz.

A migráns gyermekeknek azon túl a még a kulturális ismeretalap hiányával is meg kell küzdeniük. Ezért igyekeztük a vers feldolgozását szinte mechanikusan ismétlődő feladatokkal segíteni . Az első feladat mindig az egyes részek közötti tájékozódást szolgálja. A második feladat versszakonként, egyszerűsítve írja le a cselekményt. A nehezen értelmezhető szerkezeteket, kihalt vagy archaikus szavakat szinonimákkal magyaráztuk. Az alföld viszonylag könnyebb nyelvezete lehetőséget adott arra, hogy a szöveget a hétköznapi szókincs bővítésére, a grammatikai jelenségek megfigyelésére használjuk fel (pl. az ige és főnév párosítása a vers alapján).
A Magyar irodalom 6.-ban a műfajok közül a dal, a monda, a ballada és a történelmi regény képezi a feladatok tartalmi alapját.
A Művek részben két Arany János költeményt találhatnak: a Toldit és a Családi kört. A Toldi feldolgozási módszere követi a János vitéz feladatszerkesztési gyakorlatát, a Családi köré Az alföldét.
Az irodalmi segédanyagok a tantárgy jellegéből adódóan főként a szókincsbővítésre, a szintaktikai és mondattani ismeretek elmélyítésére alkalmasak. A művek kulcsszavait azonban felhasználtuk az alapvető grammatikai ismeretek fejlesztésére is (pl. a suba szóval névszóragozási gyakorlat).

---

Irodalom 7. és Irodalom 8.

A hetedik és nyolcadik osztály számára készített segédkönyvek tematikus egységei azonosak, azaz Műfajokra és Művekre osztottak. A Műfajok rész az irodalmi szövegek műfaji jellemzőinek gyakoroltatását célozza. Így hetedikben a novella, a regény, az óda, a himnusz és valamely színmű; nyolcadikban pedig a népszerű irodalom mint műfaj körbejárása után a ponyva, a fantasztikus regény és a dráma sajátosságaira koncentrál a fejezet. A Művek rész azon szerzők alkotásaihoz kapcsolt feladatokat tartalmaz, akiket a NAT kötelező jelleggel említ.
A hetedik osztályos segédanyag Művek fejezete Csokonai Vitéz Mihály A reményhez című versével indul. Ezt a verset követi Petőfi Sándor két költeménye (Szeptember végén, Nemzeti dal), melyeket a nemzeti integráció és a magyarságtudat felől közelítettünk meg. Kölcsey Ferenc Himnuszának ismerete a magyar állampolgárrá válás alapkövetelménye, így a vers tartalmi feldolgozásán túl fontosnak tartottuk a nemzeti jelképek megismertetését, természetesen a gyermekek életkorának és nyelvi szintjének megfelelően. A Himusz ugyanakkor a saját identitástudat megőrzését is szolgálhatja, mivel a feladatok a saját nemzeti zászló lerajzolását, a saját himnusz felidézését is megkívánják. Tartalmazza még a segédkönyv Arany János Szondi két apródja c. művét, Vörösmarty Mihály Szózatát, továbbá feladatok segítik a kötelező olvasmányok: Jókai Mór A kőszívű ember fiai és Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője feldolgozását.

A nyolcadik osztályos segédanyag Művek fejezetébe Ady Endre és József Attila versei, Karinthy Frigyes és Tamási Áron prózái munkái kerültek, így egyensúlyban vannak a lírai és az epikai művek.
Adytól a Párizsban járt az ősz reflektál, párhuzamba állítható Petőfi Szeptember végén című költeményével. József Attilának két költeményéhez készültek feladatok, amelyek a ringat ige, valamint a Duna, mint országokat összekötő folyó motívuma köré épülnek. Az első vers feldolgozásában a grammatikai fejlesztés dominál, míg a másodikban a szövegértés fejlesztése összekapcsolódik az EU-ról szóló ismeretek átadásával. Nyolcadik osztályban Karinthy Frigyes Tanár úr kérem és Tamási Áron Ábel a rengetegben című műve a kötelező olvasmány. Az első műnél a tanár-diák viszony, a másodiknál a Székelyföld és a főszereplő köré rendeztük feladatainkat.
A segédkönyv utolsó fejezete kortárs irodalmi ajánló. Kányádi Sándort, Péterfy Gergelyt és Böszörményi Gyulát választottuk a végtelenül gazdag mai irodalmi palettáról. A kiválasztás elsődleges szempontja az volt, hogy a gyermekirodalom valamely műfajában is (gyerekversek, mese, ifjúsági regény) alkossanak a szerzők. Emellett műveik elérhetők legyenek fordításban is, hogy a magyarul kevésbé tudó migráns gyermek se legyen kizárva a modern irodalom ismeretéből. Végül azt is figyelembe vettük, rendelkezik-e a szerző internetes elérhetőséggel.