A megtekinthető pdf-fájlok eléréséhez kattintson a kívánt kötet borítójának képére!
Matematika 3. és Matematika 4.
Matematika 3.
A segédanyagban szereplő műveltségi körök közül a NAT és a kerettantervek tematikus felosztása a matematika műveltségi kör esetében volt a legvilágosabb és a legegységesebb. A feladatok készítése közben azt tapasztaltuk, hogy a tankönyvek is a matematika tantárgy esetében voltak egymásnak legkönnyebben megfeleltethetők. A matematika tananyag spirális felépítéséből következik, hogy a két évfolyamon a fejezetcímek teljesen megegyeznek, s a témakörök is sok esetben ismétlődnek. Az azonos vagy hasonló témakörök minden évfolyam esetében az előző évfolyamokon tanultakra épülnek, mélyítik, kiegészítik a már megszerzett ismereteket, ezért a negyedik osztályosok számára a tanár saját belátása szerint válogathat a harmadik évfolyam tematikusan illeszkedő feladataiból is, segítve ezzel az aktuálisan tanult jelenség alapjainak ismétlését, alapvető szókincsének felidézését, elsajátítását.
A segédanyag felépítése követi a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott témaköröket egy kivétellel: a Számtan, algebra fejezetek mindkét évfolyamon az új tananyagnál szűkebb számkör számneveinek gyakoroltatásával kezdődnek (3. évfolyamon: Számok 10-ig és 100-ig; 4. évfolyamon: Számok 10-ig, 100-ig és 1000-ig), mert az új tananyagként szereplő számkör (3. évfolyamon: Számok 1000-ig, 4. évfolyamon: Számok 10 000-ig) számnevei is ezekből építkeznek.
Matematika 4.
A matematika kötetek mindkét évfolyamon a magyar ábécével és a számok magyar nevét felsoroló oldallal kezdődnek: ezekhez a részekhez bármikor vissza lehet lapozni, minden témakör gyakorlása közben segítséget jelenthetnek.
A feladatkiírásokban, a zölddel szedett rövid szövegekben és a feladatok szövegében is kiemeltük a lexikai mátrix elemeit (erősebb zöld színnel és dőlten), így a témakör szókincse könnyebben felismerhető mind a feladatadás, mind a szövegolvasás, mind a feladatmegoldás során.
A legtöbb feladatban megadtuk és a feladat szövegétől eltérő betűtípussal, zöld színnel szedtük az első megoldást, ami példaként szolgál a feladatmegoldásban.
A tantárgy jellegéből következik, hogy a matematika segédanyagok sok ábrát és rajzot tartalmaznak, melyek elengedhetetlenek a matematikai fogalmak, geometriai jelenségek szemléltetéséhez. Ezt a sajátosságot használtuk fel a nyelvtani ismeretek tudatosításához is. Az adott feladatban gyakoroltatott grammatikai elemeket, szószerkezeteket grafikus eszközökkel is kiemelve találjuk a feladatkiírás után, így egyértelmű a tanuló számára, hogy milyen jelenséget, szerkezetet kell használnia a megoldás során.
Sok feladatot szenteltünk a matematikában használt rövidítéseknek és jeleknek. Fontos, hogy a rövidítésekhez és jelekhez a tanuló biztosan tudja kapcsolni azok nevét és az azokhoz kapcsolódó funkciókat.
Több témakör is alkalmat adott arra, hogy a tanulónak a környezetéhez kapcsolódó konkrét feladatot adjunk: figyeljen meg, keressen meg, rajzoljon le, mérjen meg olyan tárgyakat, jelenségeket, melyek mindennapi életéhez kapcsolódnak. Ezek a feladatok fejlesztik a szövegértést és arra a tapasztalati és kutatásokkal is igazolt tényre építenek, hogy a konkrét tennivalókhoz kapcsolódó nyelvi tartalmak könnyebben rögzülnek, mint a csupán tankönyvi oldalak által közvetített elvont idegen nyelvi ismeretek.
Matematika 5. és Matematika 6.
Matematika 5.
A segédanyagban szereplő műveltségi körök közül a NAT és a kerettantervek tematikus felosztása a matematika műveltségi kör esetében volt a legvilágosabb és a legegységesebb. A matematika kötetek mindkét évfolyamon a számok magyar nevét felsoroló oldallal kezdődnek: ehhez a részhez bármikor vissza lehet lapozni, minden témakör gyakorlása közben segítséget jelenthet. Ötödik és hatodik osztályban a témakörök közt számos átfedés mutatkozik, több témakörben a hatodikos matematika az ötödikes anyag műszókészletére épít, s a tanult műveleteket elmélyíti, kiegészíti. Így az első három témakör címe is azonos: Számtan, algebra; Összefüggések, függvények, sorozatok és Geometria, mérés. A hatodik osztályban ehhez társul egy negyedik témakör: Valószínűség, statisztika. Az ötödikes számtan, algebra rész tovább tagolódik a Természetes számok, Alapműveletek természetes számokkal, Törtek, Tizedes törtek fejezetekre. Hatodik osztályban ugyanez a témakör a Műveletek egész számokkal, Oszthatóság, Törtek, Egyenletek, Arányos következtetés és Százalékszámítás fejezetekből áll.
Matematika 6.
A geometria témakör ötödik osztályban főként a kör, a gömb, a szögek és a sík alakzatai témákkal foglalkozik, míg hatodikban a háromszöghöz, a négyszöghöz, a sokszöghöz és a testhálóhoz kapcsolódó ismeretei bővülnek a diákoknak.
A tantárgy jellegéből következik, hogy ezek a kötetek sok ábrát és rajzot tartalmaznak, melyek elengedhetetlenek a matematikai fogalmak szemléltetéséhez. Ezt a sajátosságot használtuk fel a nyelvtani ismeretek tudatosításához is. Az adott feladatban gyakoroltatott grammatikai elemeket, szószerkezeteket kockákba téve a feladatkiírás után láthatják a gyerekek, így egyértelmű a számukra, hogy milyen jelenséget, szerkezetet kell használniuk a megoldás során.
Matematika 7. és Matematika 8.
Matematika 7.
A segédanyagban szereplő műveltségi körök közül a NAT és a kerettantervek tematikus felosztása a matematika műveltségi kör esetében volt a legvilágosabb és a legegységesebb. Az oktatásban használt tankönyvek is e tantárgy esetében voltak egymásnak legkönnyebben megfeleltethetők.
A tematikus egységek a matematika tantárgy esetében is azonosak vagy egymást részben fedők a hetedik és a nyolcadik évfolyamon. A segédanyag kerettantervet követő főfejezei mindkét évfolyamon a következők: Számtan, algebra; Összefüggések, függvények, sorozatok; Geometria, mérés; Valószínűség, statisztika. A nyolcadik évfolyamon ezeket a Gondolkodási módszerek témakör egészíti ki. Mivel az azonos vagy egymást részben fedő témakörök esetében a tananyag a korábbi évfolyamokon tanultakra épül, az alacsonyabb évfolyamok számára készült feladatok a magasabb évfolyamokon is végezhetők. A tanár saját belátása szerint válogathat a korábbi évfolyamok tematikusan illeszkedő feladataiból, segítve ezzel az aktuálisan tanult jelenség alapjainak ismétlését, alapvető szókincsének felidézését, elsajátítását. Például a hetedik évfolyamon a Hatványozás és A hatványozás azonosságai témakörök elsajátításához jó alapot nyújtanak a Matematika 5. segédanyag Alapműveletek természetes számokkal és a Matematika 6. segédanyag Műveletek egész számokkal fejezeteinek feladatai.
Matematika 8.
A matematika kötetek mindkét évfolyamon a magyar ábécével és a számok magyar nevét felsoroló oldallal kezdődnek: ezekhez a részekhez bármikor vissza lehet lapozni, minden témakör gyakorlása közben segítséget jelenthetnek.
A tantárgy jellegéből következik, hogy a matematika segédanyagok sok ábrát és rajzot tartalmaznak, melyek elengedhetetlenek a matematikai fogalmak, geometriai jelenségek szemléltetéséhez. Ezt a sajátosságot használtuk fel a nyelvtani ismeretek tudatosításához is. Az adott feladatban gyakoroltatott grammatikai elemeket, szószerkezeteket grafikus eszközökkel is kiemelve (kockákba, nyilakba, geometriai alakzatokba téve) találjuk a feladatkiírás után, így egyértelmű a tanuló számára, hogy milyen jelenséget, szerkezetet kell használnia a megoldás során.
Sok feladatot szenteltünk a matematikában használt rövidítéseknek és jeleknek. Fontos, hogy a rövidítésekhez és jelekhez a tanuló biztosan tudja kapcsolni azok nevét és az azokhoz kapcsolódó funkciókat.
Több témakör is alkalmat adott arra, hogy a tanulónak a környezetéhez kapcsolódó konkrét feladatot adjunk: figyeljen meg, keressen meg, rajzoljon le, mérjen meg olyan tárgyakat, jelenségeket, melyek mindennapi életéhez kapcsolódnak. Ezek a feladatok fejlesztik a szövegértést és arra a tapasztalati és kutatásokkal is igazolt tényre építenek, hogy a konkrét tennivalókhoz kapcsolódó nyelvi tartalmak könnyebben rögzülnek, mint a csupán tankönyvi oldalak által közvetített elvont idegen nyelvi ismeretek.