A megtekinthető pdf-fájlok eléréséhez kattintson a kívánt kötet borítójának képére!
Nyelvtan 3. és Nyelvtan 4.
Nyelvtan 3.
A 3–4. osztályos migránsoknak szóló nyelvtan segédanyagokban az anyanyelvi és helyesírási ismeretek koncentrikus körökként bővülnek. Míg harmadikban a mondatok és a szófaji rendszer alapjait tanulják a gyerekek, addig negyedikben a szófaji rendszer részletesebb megismertetése a cél. A segédanyagok mindkét évfolyamon öt fejezetből állnak.
Az első fejezet mindkét évfolyamon a korábbi tanulmányok felelevenítésére szolgál. Harmadik osztályban a hang-betű-szótag-szó fogalmak köré rendeztük a feladatokat, melyek közt számos, speciálisan a nem magyar anyanyelvű gyerekek magyar nyelvi fejlesztéséhez igazított kiejtési gyakorlat, a kis- és nagybetűk írását rögzítő feladat is van. A második fejezet a mondatokat és mondatfajtákat foglalja össze. Az állítás és tagadás mellett a Nemzeti Alaptantervnek megfelelően a kijelentő, kérdő, feltételes, felszólító és óhajtó mondatokkal ismerkednek meg a diákok. A harmadik fejezet a szavak jelentésével foglakozik. A szókincsbővítő feladatok mellett az egyjelentésű, többjelentésű, rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak csoportosítását tanulják a diákok. E fejezet rövidségét a szótanuló kártyacsomag ellensúlyozza, amely kifejezetten a szókincsbővítés eszköze. A negyedik fejezet a szavakat szófajok szerint rendszerezi. A főnév a köznév, tulajdonnév szétválasztásán túl a tulajdonnévfajtákat gyakorolják a gyerekek. Feladataink a hétköznapi tapasztalatokra (osztálytársainak neve, lakcímkártyájának adatai, háziállata neve) építve mélyítik el az ismereteket.
Nyelvtan 4.
Negyedik osztályban az első fejezet a hang-betű-szótag-szó-mondat ismeretanyagát ismétli, a harmadikban is alkalmazott feladattípusokkal. A második fejezet a harmadikban már megismert fejezetet (A szavak jelentése) bővíti tovább a szavak szerkezetére (egyszerű szó, összetett szó) vonatkozó tartalommal. A harmadik fejezet a szófaji ismereteket bővíti a melléknév, számnév és az ige körében. A negyedik fejezet az ige alaktani tulajdonságaival foglalkozik, azaz az igemódok és igeidők leírásával. Különbözik a hagyományos tankönyvek tárgyalásmódjától e fejezet, hiszen a magyar anyanyelvű gyermekek számára csak tudatosítani kell a helyes igealakok használatát, s a hozzá tartozó szakszókincs (rag, kijelentő mód) jelenthet új ismeretet; ezzel szemben a migráns gyerekek számára a ragozási rendszerünk egészében ismeretlen lehet. Az ötödik fejezet mindkét évfolyamon a Kezdés/Ismétlés címmel található a segédanyagokban. Ez az összegző, rendszerező fejezet kezdő fejezet lehet azok számára, akik még nem tanultak az Együtthaladó programmal, s ismétlés azoknak, akik a program valamely elemét már a kezükbe vették.
Nyelvtan 5. és Nyelvtan 6.
Nyelvtan 5.
A Nyelvtan 5. első része, a Nyelv, anyanyelv, beszéd, írás négy témakört ölel fel. A magyar nyelv a nyelvek világában témakör elsősorban az uráli nyelvrokonsághoz, a nyelvcsaládokhoz, nyelvtípusokhoz kapcsolódó műszavakat dolgozza fel. Itt különösen ügyeltünk arra, hogy az anyanyelv, nyelvrokonság fogalmakat mind a magyar, mind a migráns gyermekek szemszögéből értelmezhetővé tegyük. A Kommunikáció, nyelvi viselkedés témakör a kommunikációs folyamat egységeit, eszközeit, valamint a nyelvi és nem nyelvi jeleket gyakoroltatja. A beszélt nyelv témaköre a hangtant dolgozza fel. Ehhez a témakörhöz a segédkönyv végén hangtani gyakorló feladatok társulnak. Az írott nyelv témakör a betű, szótag, szó egységek biztos megértését segíti elő. Az ötödik osztályos nyelvtan második egysége: A szavak jelentése és szerkezete a jelentés és hangalak viszonyainak megértését segíti. E témakörben kitérünk az állandósult szókapcsolatokra is, főként a magyarsággal kapcsolatosakra (pl. Magyar ember hallgat, mikor eszik.). A szavak szerkezete című rész a szóelemek megértését, elmélyítését célozza. Az ötödikes nyelvtan harmadik tanegysége: Könyv-, könyvtárhasználat, amely szoros egységet alkot a hatodikos Sajtótermékek, könyvtárhasználat egységgel. Mindkét egység a könyvtár, a kézikönyvek és a sajtótermékek típusait veszi a grammatikai gyakorlatok tartalmi alapjául.
Nyelvtan 6.
A hatodik osztályos nyelvtan első tanegysége a szófajokat dolgozza fel. Ebben a részben azt az elvet követtük, hogy a gyermek nem egy izolált szófajjal találkozik a nyelvelsajátítás során, hanem egymással kapcsolatban álló szavakkal, szófajokkal. Így a szófajok bemutatásakor az ige feladatait követi az igéhez kapcsolódó igekötő és az igenév feladatsora. A főnév a beszédben és írásban az előtte álló névelővel, és az őt követő névutó kapcsolatában került feldolgozásra. Nem törekedtünk az egyes szófajokhoz kötődő grammatikai jelenségek teljes körű bemutatására, hanem az alacsonyabb nyelvi szinten gyakori jelenségek kiemelését céloztuk meg (pl. A1 Összegyűjtöttük a tankönyvek gyakori felszólító módú igéit.)
A hatodik osztályos nyelvtan utolsó egysége a Kommunikáció, a szöveg képe és a Sajtótermékek, könyvtárhasználat tananyagokat összevont feladatokban gyakoroltatja. Erre az ad ehetőséget, hogy a tanegységek alapfogalmait az ötödikes feladatsorban feldolgoztuk, így a hatodikos feladatok csak felelevenítik, néhány új lexikai elemmel kiegészítik azokat. A magyar nyelvtan segédkönyvek feladatai a tantárgyhoz kapcsolódó műszavakon túl főként a hangtani és morfológiai fejlesztésre koncentrálnak.
Nyelvtan 7. és Nyelvtan 8.
Nyelvtan 7.
A hetedik osztályos nyelvtan hat fejezetre oszlik. Az első fejezet a Magán- és közéleti kommunikáció műfajait mutatja be. A kerettantervi témakörök (pl. bemutatkozás, önéletrajz, levél, riport, glossza) feladatai mellett a mindennapi életben hasznosítható kommunikációs műfajokat is bemutatunk (pl. csomag feladása vagy pénzes utalvány kitöltése), amellyel a migráns gyermekeken keresztül a közvetett célcsoport (a migráns szülők) magyar nyelvi tudását is fejleszthetjük.
A II. fejezet a helyesírási ismereteket bővíti. A kerettantervi téma mellé gazdagon illusztrált feladatokat készítettünk az ly/j-s szavak elsajátításához.
A III. fejezet az egyszerű mondathoz kötődő alapvető ismereteket tárgyalja. A bevezető feladatokban gondot fordítottunk a mondat formai sajátosságainak ismertetésére, a mondat belső szerkezetét pedig egy hétköznapi példán keresztül, a család felépítéséhez hasonlítva igyekeztük megértetni a gyermekekkel.
A IV. fejezet a szóalkotási módokat mutatja be. Itt a szóösszetétel, szóképzés mellett olyan szóalkotási módok is szerepelnek, amelyekkel a közéleti és magánéleti kommunikáció során gyakran találkoznak a migráns gyermekek (pl. BM, EIA, B-Á-H stb.).
Az V. fejezet: Könyv- és könyvtárhasználat, amelyben a könyvtári viselkedés alapjaival és a könyvtári források csoportjaival ismerkedhetnek meg a diákok.
Nyelvtan 8.
A nyolcadik osztályos témakörök az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszának ismereteit összegzik. Az I. fejezet a leíró nyelvtani alapfogalmak áttekintése, amely a migránsok számára nem feltétlenül ismétlés, hiszen nem ismerjük korábbi tanulmányaikat. Ezt a szemléletet tükrözi a segédkönyv, amikor a betű és a hang kapcsolatát, a hangok csoportosítását szinte kisiskolás módszerekkel járja körbe újra.
A II. fejezet a kommunikációs témakör újabb szegmensét, a tömegkommunikációt tárgyalja. Hasonlóan a hetedikes nyelvtan célkitűzéséhez a feladatok itt is a társadalmi integrációt segítik elő.
Míg a III. fejezet az összetett mondat témakörét dolgozza fel, addig a IV. fejezet Kitekintés a magyar nyelv életére. Ez utóbbi a nyelvtörténet alapvető kérdéseit (eredet, nyelvrokonság, szókincs) és nyelvünk jelenkori állapotát, rétegeit, sokszínűségét igyekszik bemutatni. Ezt követi a Könyv- és könyvtárhasználat, amely a hetedikes téma folytatása, új oldalról való bemutatása.
A hetedikes és nyolcadikos tankönyvek utolsó fejezete a Kezdés/Ismétlés, amely hangtani, grammatikai alapfeladatokat tartalmaz. Kezdő fejezetnek javasoljuk az új diákoknak, ismétlésként azoknak, akik már 5–6. osztályban is az Együtthaladóval tanultak.