A megtekinthető pdf-fájlok eléréséhez kattintson a kívánt kötet borítójának képére!
Környezetismeret 3. és Környezetismeret 4.
Környezet 3.
A környezetismerethez használható segédanyag harmadik és negyedik osztályos kötete ugyanazokat a témaköröket tartalmazza. A negyedik osztályos anyag esetében egyrészt ismétlést jelent ez, másrészt kiegészítést, a korábbi ismeretek bővítését. Az Élettelen természet fejezetben a környezetünkre ható élettelen jelenségek megismertetése a cél, valamint részét képezi a különböző mértékegységekkel kapcsolatos mérések, számítások elvégzése is. Az Élő természet fejezet a természeti tájak változásával, a természet megújulásával, az ember élővilágra gyakorolt hatásával kapcsolatos szókincs segítségével gyakoroltatja a magyar nyelvet a tanulókkal. A Testünk és életműködésünk fejezetben az ember testével, életének korszakaival, társas kapcsolataival, egészséggel-betegséggel, illemmel, időtöltéssel kapcsolatos szavak alkotják a feladatok vázát. A Tájékozódás térben és időben című fejezetben a gyerekek az irányokat sajátítják el, a térben való mozgással kapcsolatos magyar kifejezéseket gyakorolhatják, valamint a térképek különböző fajtáival is találkozhatnak. Sok tankönyv nem különíti el egy újabb fejezetben az országismerethez fűződő tananyagot, hanem a tájékozódással kapcsolatos ismeretek fejezetébe kerül az is. Mi igyekeztünk a magyarság kapcsán fontos tudnivalók közül a migránsok számára hasznos, fontos és érdekes ismereteket előnyben részesíteni, így mindkét évfolyam segédkönyvében külön Országismeret fejezetként találhatók meg az ide sorolható feladatok.
Környezet 4.
A segédanyag arra törekszik, hogy elsősorban a hazai, az Európai Unión belüli tájakat, élővilágot mutassa be. Ahogy korábbi projektjeinkben is a természettudományos tárgyakhoz készített segédanyagok voltak a legszínesebben, fényképekkel leggazdagabban illusztrálva, úgy igaz ez e két kötetre is. A környezetismereti tananyag nem csak megteremtette a lehetőséget a számos fotó felhasználására, meg is kívánta azok minél nagyobb számú felhasználását.
A gyermekek életkorának megfelelően a 3–4. osztálynak készített segédanyagok a legszínesebbek. Ahol lehetett, igyekeztünk kerülni a grafikák öncélú használatát: a képi anyag, a grafikai eszközök több esetben magát a feladat megoldását igyekeznek segíteni.
A segédanyag szókincsének nyelvi szintezésénél a környezetismeret esetében inkább engedékenyek voltunk, emiatt talán nehezebbek a feladatok. A mátrix készítése során egyszerre két egymásnak feszülő elvnek kell érvényesülnie: egyrészt a nyelvi felépítés számít egy szó besorolásánál, másrészt lényeges, mennyire fontos a szó az adott tananyagban. A döntés sokszor egyik elv javára, a másik rovására születik, de igyekeztünk a szókincs nehezebb részét olyan feladatokban használni, amelyekben inkább a szövegértés, a kiegészítés dominál.
Természetismeret 5–6.
Természet 5-6.
A természetismeret 5. és 6. osztálynak készített segédanyagot egybe kötve kapja meg a kisdiák. Ennek egyrészt az az oka, hogy erre tantárgyra az előbbiekhez képest jóval kevesebb óraszámot írnak elő a különböző kerettantervek, másrészt sok tartalmi átfedés tapasztalható a feldolgozásra kerülő témakörökben.
A segédanyag felépítését tekintve az ötödik osztály első tanegysége a Tájékozódás a térképen, térképismeret című fejezet. Ennek a fejezetnek a párja a hatodik osztályos rész első fejezete, a Tájékozódás a térképen és a földgömbön című, amely egyrészt ismétli az ötödikes anyagot, másrészt tágabb perspektívában újabb fogalmakkal egészíti ki a diákok tájékozódással kapcsolatos ismereteit. Éppen ennek okán hasonló a lexikai anyaguk, vagyis akár egyszerre, egymás után is használhatók. Hasonló formában találjuk az ötödik osztályos anyag második fejezetét (Az időjárás és az éghajlat elemei címmel), valamint a hatodik osztályos második fejezetet (Éghajlat, éghajlati övezetek): itt is spirális jellegű ismeretbővítés található a természetismeret tematikáján belül.
Az ötödik osztályos A földfelszín változása című fejezet voltaképp a Magyarország nagytájainak jellegzetességei című hatodikos fejezetet készíti elő. Ez utóbbi fejezetben mutatkozott a legjobb lehetőség információadásra az Európai Unióról és Magyarországról, mégis ebben a részben kellett a leginkább lemondani a sok tulajdonnévről, amelyet reáliaként kellene elsajátítani a migráns gyermekeknek. S végül az ötödikes tananyag Környezetünk élővilága című része szintén kapcsolható a Hazai tájaink életközösségei című fejezethez. Előbbi a ház körül előforduló természetismereti tudnivalókat tartalmazza: milyen állatok és növények fordulnak elő az ember lakóhelye körül, míg utóbbi ugyanezt a lakóhelytől messzebb vizsgálja, a vadon élő állatokkal és környezetükkel foglalkozik.
Biológia 7–8.
Biológia 7-8.
A 7–8. évfolyam számára készített biológia segédanyagot egyetlen kötetként kapják meg a gyerekek, a két tanév anyagát felölelő könyv a NAT és a kerettantervek előírásait és felépítését követve három
nagy fejezetet tartalmaz. A Tájak és életközösségek című első fejezet, amely bolygónk élővilágával ismerteti meg a tanulót, alfejezeteiben az éghajlati övezetekkel és az ezekhez kapcsolódó szakszókinccsel lehet megismerkedni. A második fejezet Az élőlények rendszerezése címmel a rendszertant mutatja be a gyerekeknek. A nyolcadik évfolyam számára az emberi szervezettel kapcsolatos ismeretek jelentik biológiából a tananyagot, segédanyagunk Az emberi szervezet felépítése és működése című harmadik fejezete is ezt a témát használta a magyar nyelvet oktató feladatok elkészítése során. A tíz alfejezetben a bőrtől a légzésen, a keringésen át a szaporodásig, a hormonális és idegi szabályozásig minden testünkkel kapcsolatos folyamat előkerül, s mindegyikhez tartozik is több-kevesebb feladat: a segédanyag szerzőjének a szakszókincs gyakoroltatásán túl célja volt az emberi szervezet működésének a tankönyvek nyelvénél valamivel egyszerűbb formában történő alapvető bemutatása is. Utóbbi célt szolgálják az illusztrációk is. Tematikáját tekintve jelen projektünk tantárgyai közül a biológia volt az, amely nemcsak megtűrte, hanem sokkal inkább megkívánta az illusztrációk sokaságát. Igyekeztünk ennek eleget téve
mind bolygónkat, mind az emberi szervezetet képi szempontból is színes, összetett mivoltában ábrázolni a segédanyagban. Előbbi illusztrációit főleg fényképek, utóbbiét pedig főleg a működést bemutató ábrák, rajzok jellemzik. A tananyag sajátos jellege sajnos kevesebb lehetőséget adott Kócosnak, hogy a tőle elvárt garázdálkodást elvégezze, de néhány feladatban azért neki is alkalma nyílt, hogy bemutassa a biológiai szempontból fontos dolgokat, pl. a szimpatikus és a paraszimpatikus hatás közötti különbséget.